Bár ez egy Challenger professzor-történet, jóval inkább tekinthető önéletrajzi ihletésű tény-regénynek, amit számos Conan-Doyle monogrammal ellátott jegyzet is hitelesít. A cselekmény középpontjában Challenger lánya, Enid és régi barátja, Edward Malone állnak, akik később összeházasodnak. A regényben feltűnik egy másik ismerős is az 1912-es Az elveszett világ című regényből: Lord John Roxton. Summerlee professzor szintén szóba kerül a médiumoknál, ami igencsak felbosszantja Challenger professzort. A regényben visszatér Ned Malone riporter (Az elveszett világ egyik főszereplője); ő és Challenger professzor lánya, Enid azt a feladatot kapják, hogy tudósítsanak az akkoriban zajló spiritiszta jelenségekről. Felfedezik, hogy a szeánszokban valóban van valami, és megpróbálják rávenni Challengert, hogy ő is érdeklődjön a vizsgálódásaik iránt. A mű tehát a kor ijesztően népszerű és buta szokásának, a spiritista szeánszoknak jár a nyomában, Conan Doyle-ra jellemző nyomozói, szikáran pontos leírásokkal operálva. A kötetet Schmidt József fordította.