Szinte mindenki ismeri a vikingek híres és hírhedt tetteit. Arról azonban már jóval kevesebben tudnak, hogyan váltak a vikingek leszármazottai hódítókból és pusztítókból építő erővé, és mekkora hatást gyakoroltak világunkra a mai napig. Óriási ívű, részletgazdag könyvében Arthur Herman, a skandináv felmenőktől származó elismert történész a viking szívet kutatja. Azokat a tulajdonságokat és erényeket, amelyek révén a Skandinávia kíméletlen, fagyos földjéről származó népek átalakították Európát a Brit-szigetektől az Urálig; felfedezték, majd saját képükre formálták Amerikát; megakadályozták a náci atombomba elkészülését; és ma is mintát szolgáltatnak a világ számára, miközben mítoszaik ott lüktetnek J. R. R. Tolkien műveiben és a populáris kultúra számos alkotásában. Kalandvágy és az ismeretlen megismerésének szenvedélye. Ez hajtotta Leif Eriksson hosszúhajóját Amerika partjaira, majd egy évezreddel később Charles Lindberghet az Atlanti-óceán átszelésére kezdetleges repülőgépével. A közösség iránti hűség és áldozatkészség. Ennek révén tették hazájukká a skandinávok és leszármazottaik a mai Anglia, Oroszország és Ukrajna, illetve az Egyesült Államok földjeit. Végül szabadságvágy és együttérzés. Ezeknek köszönhetően Izland a világ legrégebbi demokráciája, és ez vezette az északi népeket a rabszolgaság és a náci terror elleni kiállásuk során. A Viking szív elolvasása után máshogyan tekintünk majd a világra - és talán mi is inspirációt nyerünk az északiak legyűrhetetlen szelleméből.