Nekünk Mohács oldalain a középkori Magyar Királyság tragédiájának részletei tárulnak elénk, de nem fakó történelmi tablót látunk, hanem hús-vér embereket, valódi helyzeteket. Mind ismerjük a történet végét, de annál kevesebben az oda vezető utat. Másképpen is lehetett volna? Hogyan lehet, hogy sokak jóakarata sem elég egy ország megmentéséhez? Ebben a regényben, a közelgő török veszély közepette, hol II. Lajos, hol Habsburg Mária szemszögéből bontakoznak ki az események. Egymásra találásukat, közös küzdelmeiket ismerhetjük meg, azokat az éveket, amelyekben még hitték, hogy virágzó, erős országot építhetnek Európa szívében. Főurak, főpapok, pápai, birodalmi és török követek, udvarhölgyek és udvaroncok veszik körül a felnőtt életüket éppen csak megkezdő fiatal párt, akiket elkísérünk külföldi útjaikra, Lajos Cseh Királyságába és Ausztriába, Mária testvérbátyja udvarába. Miközben sokféle érdek és indulat között próbálnak a pogányok ellen segítséget szerezni és az országban összefogást teremteni, a korban szokatlan módon, az elrendezett, dinasztikus házasságuk valódi szerelmi kapcsolattá érik. 1521-ben Magyarországra érkezik Mária, hogy feleségül menjen az ifjú Lajos királyhoz. Mindkettőjüket arra nevelték, hogy uralkodjanak, házasságukkal birodalmak egyesülnek. Innen indul ez a különleges, ünnepi regény. Schmöltz Margit a királyné, Cs. Szabó Sándor a király hangján szólal meg. Fejezeteik nagy ívű, burjánzó, monumentális történetté olvadnak össze, felelgetnek egymásnak. A kétszerzős mű gazdag, sodró lendületű ikerregény, igazi irodalmi ritkaság. Egy nagy szerelem és egy szomorú csata története, mégis sokkal több annál. Méltó emlékezés a csata 500. évfordulója alkalmából, ugyanakkor kihagyhatatlan olvasmányélmény.