Útközben talált történetek Csepelyi Adrienn novelláskötetében az otthon néha egy gyerekkori emlék, egy étel közös felemlegetése, egy régi tárgy tapintása vagy egy jóindulatú szomszéd gesztusa. Máskor fájdalom vagy éppen tragikum. Mert a szülőföldet, bárhová sodorjon is bennünket az élet, az ember mindenüvé magával hurcolja. Ezek az útközben talált történetek mindannyiunk számára ismerős terekből és helyzetekből indulnak: lakásokból, falusi utcákból, udvarokból, piacokról, lépcsőházakból, vidéki és városi emlékezetből. Legnagyobb értékük pedig, hogy őszintén és kérlelhetetlenül szembesítenek bennünket az élet törvényszerűségeivel, miközben a mélyükön mindig ott csillog az emberség, a megértés és a szerző kifogyhatatlan együttérzése. A Heinrich Annamária illusztrációival díszített gyűjtemény Csepelyi Adrienn tízévnyi novellatermésének legjavából válogat. "Szilvavirágillat száll, meg-megcsap az éles szélben. A falu végén dühödt kék az ég, az összes fényt a fehér szirmokra irányították, mintha csak azt akarná megmutatni a Jóisten, mire kell koncentrálnunk a viharban. A férfi hajnal óta ás, láttam akkor is, amikor boltba mentem tojásért. A kézfeje messziről vöröslik. A ház melletti keskeny sávban fagyközeli lehet még a levegő, hiába az aranysárga napsütés, visszafordultunk a télbe. Biccentünk, elhaladok. Nem ismerem. Mostanában költözhettek ide, amíg nem voltam idehaza. Ritkán jövök. Mire megjelenek, már ki is koptam a tájból, újra nyomot kell hagynom benne, hogy ne felejtsem el magam én se." Csepelyi Adrienn 1984-ben született, és az ország keleti csücskében, a szabolcs-szatmár-beregi Penyigén nőtt fel. Kulturális újságíró, publicista, műsorvezető. Junior Prima-díjas, Népszabadság-díjas, Hüpátia-médiadíjas, a Szegénységről Méltósággal Sajtódíj különdíjasa. Belemenés címmel 2018-ban jelent meg első regénye, 2024-ben CAMPUS 15 címmel riportkönyvet írt a debreceni Campus fesztiválról. Nagymamám magyaráz című műfajteremtő kötete - amely eredetileg családi nyelvjárásgyű