Wilde Oszkár halálának huszadik évfordulója alkalmából, 1920 őszén jelent meg a Wilde Breviárium első kiadása, szerény kísérlete e sorok írójának, hogy sok évi gyűjtögető munka gyümölcseképpen egyetlen kötetbe sűrítve nyújtsa át a magyar olvasóközönségnek mindazt, amit ma Wilde-ről és Wilde-ből tudni, ismerni kell és érdemes. A könyv gerince most is az a nagy paradoxon-gyűjtemény, amelyet a számkivetésben élt költő álneve, Sebastian Melmoth felírással adott ki öt évvel Wilde halála után Humphreys londoni könyvkiadó. A magyar fordítás megtartotta az eredeti sorrendet, csupán abban tér el, hogy - amit az angol kiadás elmulasztott, - megjelöli azokat a műveket is, amelyekből az egyes idézetek valók, illetve, amelyekben Wilde azokat fölhasználta, mert tudvalévően egy-egy paradoxonját gyakran több művében is szerepeltette. A paradoxon-gyűjtemény tizenkilenc Wilde-mű anyagát dolgozza föl. A nagy idézet-antológia mellett megtalálja az olvasó az új kiadásban is azt az ötvenkét paradoxont, amelyeket Wilde önállóan, külön címmel jelentetett meg mint „Mondások és bölcselkedések az ifjúság használatára” 1894-ben és amelyek nagy szerepet játszottak pöreiben is. Ezeket most is teljes egészükben, az eredeti sorrendben külön fejezetben közli a Breviárium. Itt van az a két novella is, amely az előző kiadásban jelent meg először magyar fordításban. (Cserna Andor)