Vera Gallagher állandóságra vágyik. Az élete négy éven át a lehető legtávolabb állt a normálistól. A múlton való rágódás csak fájdalmat okoz. Az élet törékeny és mulandó – erre az anyja tanította meg. Vera elhatározza, hogy újonnan szerzett szabadságának egyetlen pillanatát sem vesztegeti el. A Mateo Eden iránti vonzalmát mégis sokan neveznék időpazarlásnak vagy egyenesen ostobaságnak, mert szeret egy férfit, aki a legcsekélyebb érdeklődést sem mutat iránta. Azonban a lány számára Mateo az egyetlen. A férfi jóképű. Elbűvölő. Szellemes. És ugyanúgy szereti a családját, ahogy Vera szereti – teljes szívéből. Lehet, hogy Mateo soha nem fogja észrevenni őt. Lehet, hogy a sérült, megtört lány soha nem kapja meg az áhított normális életet. És lehet, hogy a titkai közéjük állnak, de Vera akkor is szeretni fogja őt. Mateo akár rájön erre, akár nem…