Hamsun ezen regénye a Tóbiás király városa című regény folytatása, és betetőzi annak a hatalmas társadalmi változásnak a bemutatását, amit az első rész vázolt fel: megérthetjük belőle a norvég (=skandináv) társadalom hatalmas átalakulását, mely a XIX. század végén kezdődött el és a sokak által olyannyira csodált skandináv modellé fejlődött. Sok ország próbálja másolni, ám mérsékelt sikerrel. Mi az oka? Természetesen a történelmi múlt, és az annak mélyén húzódó társadalmi rendezőelv, a thing/ding intézménye. Ebből vezethető le az egyenlőség, férfi-nő és szegény-gazdag közt egyaránt. Az átalakulás erre a plurális, szimpatikus és alapvetően egyenjogúságra épülő eszményre épül, amit a fogyasztói társadalom megjelenése kezd színezni és alakítja át a napjainkban ismert skandináv jóléti társadalommá, amely pontosan azokon a területen fejlődött ki, ahol a ding intézménye kifejlődött és évezredes múltja van. Hamsun a nemzedék (és szemlélet) váltást apa-fiú konfliktusban mutatja be, melynek aspektusai és kapcsolatai a korabeli társadalom teljes szövetét át meg átjárják.