Szira mellett állt meg egy nap a hajónk, egy görög szigetecske előtt az Égei-tengeren. Nem mostanság történt, épp harminckilenc esztendővel ezelőtt, egy szeptemberi napnak rózsaujjú hajnalán. Egyiptom felől, a fáraók országából bukdácsolt elő a hajónk, egy rozga kis mélyjáratú. Több hónapot töltöttem volt Egyiptomban és amikor indulóban voltam visszafelé, Sztambul tündér vize felé, járványos betegségfélének riadozott a híre és hajó az egyiptusok országában se be, se ki többé. Kelet mese káprázata ragyogott fel szemünk előtt. Boszporuszi partok felől mintha perik libbennének, padisáknak szerájá-ból mintha szultán-leánykáknak sóhajai szállongnának. Hellász ódon levegőjét új fuvalmak lengik körül. Török mesevilág vonul görög földre s új köntöskét vesz fel újabb otthonában. Kaftán helyett peplont öltenek, vasziljász lesz a padisáh. Helikon berkében Siráz-nak rózsája, Faleron völgyében bülbül-madár dala. S csak itt-ott ha felcsillan régi mondák érce, mítószi legendák elhalványult képe. Erről a világról, új meseországról lebbenjen a kárpit, ennek a világnak, új meseországnak nyújtjuk a meséit - ajánlja mesegyűjteményét bevezetőjében Kúnos Ignác.