Cristina Esquivel gerontológust holtan találják madridi lakásában. Mivel a nyomozás nem vezet eredményre, az áldozat szülei felfogadják Arturo Zarco magándetektívet. Titkon azt remélik, hogy terhelő bizonyítékokat talál, amelyek Cristina marokkói férjére, a kőműves Yalalra terelik a gyanúst. Zarco nem nevezhető szokványos nyomozónak. A negyvenes éveiben jár, meleg, mégis szorosan kötődik Paulához, volt feleségéhez. Nemcsak a nyomozás viszontagságairól számol be neki – mindig telefonon –, hanem erotikus képzelgéseiről is. Kettőjük tusakodását a meggyilkolt Cristina szomszédasszonyának, Luznak a naplója szakítja félbe, amelyben folyamatosan szállítja a látomás és a való határán egyensúlyozó alapanyagot: részletesen elbeszéli, hogyan tette el láb alól néhány szomszédját, beszámol káros szenvedélyeiről, az igazságok hazugságairól és a hazugságok igazságairól. A naplót pszichiáterének, Bartoldi doktornak címezi. Ragyogó, de borzongató regény tehát a Blac, black, black – rémtörténet és éles társadalomkritika egyben, melyben Marta Sanz lerántja a leplet a velejéig erőszakos és széteső társadalmi rendszerről.