Ez a komédia nem gyakran, de napjainkban is feltűnik még a színházi repertorában. Legutóbb 1990-ben Szurdi Miklós rendezésében mutatta be a Játékszín ezt a kacagtató, ám valójában keserű komédiát. Hogy miért keserű? Mert bár több mint száz éve írta Maeterlinck, és a szatirikus legenda alcímet adta neki, ma aktuálisabb, mint valaha. Egy olyan világba csöppen a szent, ahol a hit és remény eltűnt a materializálódottt világból, ahol a csodák már csak gépiesek és könyvek lapjain ismétlődnek, ahol a misztérium már csak mesékben él. Egy olyan világról szól a színmű, amelyben elképzelhetetlen a krisztusi csoda újjáéledése. És egy ilyen sivár világban egyszer csak megjelenik Szent Antal, hogy csodát tegyen. Glóriája izzó fénnyel ragyog, s mikor bemutatkozik, pitiáner csalónak nézik, hiszen mezítláb jár... Még hogy ez a szakadtruhás koldus fog feltámasztani valakit? Na persze...