„Minden ?szerencsétlenségben ott az áldás, és minden áldás magában hordozza a szerencsétlenség magvát. Így megy ez, mióta csak világ a világ.” Kína, 1938. Fiatal feleségként Mej-lin büszke a férjére, aki országukat védi a japán megszállókkal szemben. Ám ahogy az ellenséges csapatok egyre közelebb érnek lakhelyükhöz, Mej-lin földönfutóvá válik négyéves fiával, Zsen-suval. Egyetlen értékük egy csodálatos festett jeleneteket tartalmazó díszes tekercs, egy egykor tervezett boldog jövő szomorú hagyatéka. Mej-linnek és Zsen-sunak minden találékonyságára szüksége van, hogy menedékre találjanak az idegen hadak és polgárháború dúlta, káoszba és nyomorba fulladó országban – vagy azon túl. Évtizedekkel később az Amerikában Henry Tao néven új életet kezdő Zsen-su lánya, Lily kitartó kérlelése ellenére sem hajlandó beszélni családja múltjáról. Gyerek- és ifjúkorában fájdalom, veszteség és félelem rejtőzik; nem akarja ezt gyermekére hagyni. Ám hogyan találhatná meg valaki a helyét a világban, ha nem tudja, honnan jött? Melissa Fu önéletrajzi elemeket tartalmazó debütáló regénye nemzedékeken és kontinenseken átívelő, gyönyörűen megírt történet száműzetésről, veszteségről, és az otthon újbóli megtalálásáról.