Mester János a nagy egyéniséget tartja a történelem legfontosabb tényezőjének. Ezért foglalkozik elsősorban a nagy gondolkodókkal és a kisebb rendszereket csak mellékesen érinti, amennyiben a kor gondolatainak és a nép lelkének megértését kiegészítik. Ezen az úton kívánja vezetni olvasóit is. Amint Michelangelo Mózesét nemcsak kézzel, vésővel alkotta, hanem belelehelte egész óriás egyéniségét, hasonlókép a nagy bölcselők sem száraz gondolkodó gépek, a nagy rendszereket is egész ember írja meggyőződésének erejével, érzése tüzével és sokat tépelődő, gyötrődő lelkével. Ezért értjük, hogy az így született gondolatnak hatása van, sőt a nagy egyéniség ereje hatásossá teszi az eszmét még akkor is, ha mástól vette kölcsön. Buddhának alig van eredeti gondolata, de amit magáévá tesz, azt feltétlenül győzelemre viszi megigéző példájával, ékesszólásával és akaratának mindent lenyűgöző erejével. Ezen elvek mentén mutatja be a szerző a Kelet nagy vallási rendszereit és gondolkodóit, kezdve India védikus rendszereitől, Buddhán keresztül a jógikig. Majd a kínai lélek következik, benne Konfucius és Lao Ce. Legvégén az iráni lélek és a párszik nagy gondolkodója, Zarathusztra kerüls sorra. Tanulságos olvasmány, elgondolkodtató szellemi utazás, melyet a szerző csaknem 200 lábjegyzettel, forrásmegjelölássel támaszt alá.