Molnár Ferenc hatalmas színműírói életművének egyik leghíresebb, legsikeresebb drámája a Liliom, a melegszívű hintáslegény és az egyszerű, de a hintáslegénybe egy életre szerelmes cselédlány megható, szentimentális története, életkép a Liget elesett, mégis - minden "rosszaságuk" ellenére - tiszta szívű alakjairól. A Liliom tehát egy kültelki hintáslegény életének és halálának története. Adott még két nő: az egyik a munkaadója, a rámenős özvegy, aki mindaddig birtokolja őt, amíg meg nem jelenik színen Julika, a szelíd és konok cselédlány. Molnár darabja a 20-30-as évek Budapestjét, a kabaré atmoszféráját idézi. Bohócos vásári komédia, tragédia, burleszk, alávetettség, kiszolgáltatottság, diadal, élet. A karikatúrák pontosak, leleplezőek. Minden durvaság, rátartiság, az adok- kapok köznapi közhelye mögül előbújnak a valódi motivációk. A dráma nyelvezete szabatos, könnyed, de egyéniség és költőiség nélkül (szépprózája viszont gyakran költői színezetű). Színpadismerete, klasszikus szerkesztési tisztasága, dialógusainak mesteri felépítése, a jellemzés egyszerűsége és mégis hatékonysága olyan mesterségbeli erények, amelyek a későbbi írónemzedéknek is tanulsággal szolgálnak. (Legeza Ilona)