A regény elején él még Geyza, a fia, Vajk pedig kezd ismerkedni az államvezetés művészetével. A fiatal férfira hamar rászakadnak a gondok. Apja halála után nemcsak a hét vezérrel gyűlik meg a baja, sokan ellenzik azt is, hogy a kereszténység terjesztése mellett áll ki – éppen az ország fennmaradása érdekében. Nem tud mindenkinek megfelelni, de ismeri a célt: a Hon csak úgy maradhat fenn, ha kereszténnyé lesz. Nincs könnyű dolga. Előbb Koppány lázadását kell levernie, aztán Ajtony nagyúr szegül vele szembe, sokaknak nem tetszik az sem, hogy bajor hercegnőt vesz feleségül. Az olvasó megismerkedhet olyan magyarokkal is, akik nem fényes palotában laknak, nem minden napra jut ételük, dolgozniuk kell nap mint nap, és betegségeket, veszedelmeket, rablók támadásait kell kivédeniük. Ebben az „alulnézetben” látjuk a korábbi kötetekben megismert dunai révész és a kovácsmester családjainak, újabb nemzedékeinek további kalandjait is. Közben megtudjuk, hogy egy gyógyító „füvesember” hogyan hasznosítja tudását. Élet és halál azon időkben együtt járt, hőseinket sem kímélte a kor. Az 1000. évben és azt követően izgalmas események történtek őseinkkel. Vajk immár visszavonhatatlanul Istvánná és királlyá lett, és innentől veszi kezdetét az a történet, amely első királyunk kalandos, politikai cselszövésekkel tarkított állami és magánéletét mutatja be.