Mire vár, mire vágyakozik az ember, amikor azt sem tudja, megéri-e a másnapot? Miben reménykedik egy fiatal lány, amikor városát idegen hadak ostromolják? Miért kel át egy másik hófödte hegyeken, tudva, talán sosem tér vissza otthonába? A tatárjárás idején játszódó történetben a szempillára hulló hópelyheknek éppen olyan fontos szerep jut, mint a fellegvárra árnyékot vető nyílvesszőknek. Két lány, két világ. Hogyan befolyásolja sorsukat, hogy honnan indulnak és merre tartanak? Megtalálják-e a szerelmet, marad-e idejük a boldogságra, miközben a világ egyre fenyegetőbbé válik körülöttük? Ebben a téli regényben jégvirágokat mintáz a pocsolyákra a fagy, és az emberi szívet rémület dermeszti. Az író biztos kézzel fonja egybe az egymás mellett futó történetszálakat, hogy reményt adjon, vigasztaljon, hogy merjük elhinni: nincs semmi baj. Kibogozhatatlan kötelék szövődik: az élet és a halál köteléke, a túlélés és a gyász köteléke. Schmöltz Margit két lány, a magyar Mandula és a mongol Tungalag történetét tárja elénk egy kegyetlen korban, nem várt fordulatokkal, mégis szívhez szólóan.