A szerző arcképe

Hermann Hesse művei a VOIZ-on

Életrajz, sztori, interjú

Szépirodalom, próza és költészet

Kossuth - Mojzer Kiadó

Népszerű újdonságok

A szerzőről

Hermann Karl Hesse, írói álneve: Emil Sinclair (Németország, Calw, 1877. július 2. – Svájc, Montagnola, 1962. augusztus 9.) irodalmi Nobel-díjas német-svájci író, költő és festő. Első prózai alkotásait romantikus elvágyódás és a magányosság érzése jellemzi (Camenzind Péter); egyes írásainak tárgyát a Távol-Keleten (Ceylon, Indonézia) töltött idő emlékei, illetve eseményei képezik (Sziddharta). Későbbi műveiben leleplezően ábrázolja a német kisvárosi polgárság életét, bírálja azt a kort, amelyben él. A nemzetiszocializmus éveiben a náciellenes mozgalomhoz csatlakozott; írásai a békevágy jegyében születtek. Jelentős, befolyásos és kedvelt irodalomkritikusként is számon tartják. A 20. század első felében az egyik legkitűnőbb és legaktívabb közvetítő volt szerző és olvasó között, az irodalom és az olvasás hivatásos ügyvédje volt. 60 év alatt összesen 3 365 könyvkritikát írt, mely öt kötetben áll az irodalomkutatók és olvasók rendelkezésére. 1946-ban „életművéért, amely egyre inkább elmélyült, mind merészebbé és impozánsabbá fejlődött a klasszikus humanista ideálokat ábrázolva, valamint stílusművészetéért” irodalmi Nobel-díjat kapott. Hesse elsősorban regényíróként ismert, de lírája, verses költeményei is jelentősek. Sokoldalú tehetség volt: az írás mellett festészettel is foglalkozott, könyveit maga illusztrálta. Korai írásai a 19. század tradicionális elbeszélőművészetet követik, lírai költészete a romantika jegyeit viseli, akárcsak a Peter Camenzind nyelvezete és stílusa, amelyet a szerző a kelleri „Zöld Henrik”-et követő fejlődésregénynek szánt. Tartalmilag Hesse a növekvő iparosodás és elvárosiasodás ellen fordult, az életreform (Lebensreform) és a Jugendbewegung híve lett. Különösen a Monte Veritá és Gusto Gräser életmódja jelentette számára egy alternatív életforma fogalmát; később azonban felhagyott a neoromantikus gondolatokkal. Viszont későbbi műveiben (Demian, A pusztai farkas) is fellelhető a Peter Camerzind ellentétekre épülő struktúrája – például a város és a vidék, a férfi és a nő szembeállítása. (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hermann_Hesse)

© VOIZ 2023