„A Visszatérés a klasszikus neveléshez egy úttörő esszékötet, amelynek célja annak bizonyítása, hogy egy valóban szabad és felelős társadalom tagjait felkészítő nevelési folyamat kéz a kézben jár a hagyományos nyugati nevelési modellek újjáélesztésével. Bár az Egyesült Államokban az utóbbi időben tapasztalhatók sikerek a triviumra, kvadriviumra és a »nagy könyvek« hagyományára épülő iskolákban, a küzdelem minden szinten heves. A klasszikus nevelés ma ütőképes, konzervatív »esélytelenként« áll szemben a domináns, liberális fősodor megközelítéseivel. Ez azonban még akkor sem jelenti azt, hogy végső soron ne hódíthatnánk vissza a klasszikus nevelést, ha a mai ideologikus, marxista oktatók szinte teljesen lecserélték a szabadságot féktelenségre, az igazságot relativizmusra, a nagylelkűséget kicsinyességre, a hősökről szóló irodalmat az áldozati lét történeteire, a kritikai gondolkodást pedig a kritikai fajelméletre. Az irodalom, a filozófia és a történelem időtálló művei – amelyek a klasszikus oktatási modellek alapját képezik – kiszorultak a tankönyvek és olyan irodalmi irányzatok javára, amelyek a woke-izmus, az »eltörléskultúra« és a baloldali politikai korrektség oltárainál hódolnak. A kötet szerkesztői, Joanna Williams és Fodor Richárd, a klasszikus nevelés kiváló szakértőivel összefogva az alábbi széles témaköröket járják körül: az oktatás ókori modelljei; a nemzeti öntudatra nevelés kérdése; a bölcsészettudományok helyzete az egyetemeken; a szocializmus hatása a mai pedagógusokra; az amerikai és az európai tantervek összehasonlítása; valamint a kritikus gondolkodás és a filozófia kiemelkedő jelentősége a mesterséges intelligencia korában. Mindazok számára, akik részt vesznek egy bátor szellemi reneszánszért vívott küzdelemben, a Visszatérés a klasszikus neveléshez kötelező olvasmány és egyben haditerv is a sokfrontos háborúhoz.” – Michael Severance, az Acton Intézet igazgatója „Milyen a viszonyunk az esztétikához? (…) Milyen a kapcsolatunk az antikvitással? (…) M