Talán az utolsó klasszikus trópusi felfedező volt, aki húszéves korában, fiatalos lendülettel vágott bele a kalandba, az Amazonas felfedezésébe. Aztán az őserdő beszippantotta, hét évig fogva tartotta, majd kiköpte. Hazájában már halottnak tartották, szülei kétségbeesve kérték az USA konzuli beavatkozását fiúk holttestének felkutatásában. De szerencsére túlélte, és kalandjait megörökítette. Leírásai oly pontosak, hogy a természetrajzi megfigyeléseit a vándorhangyákról ma is pontosan ugyanúgy látjuk, mint 100 éve, amikor megfigyelte őket az Amazonas őserdejében. Nem kevésbé pontosak és színesek a fejvadászokról írt fejezetei. Precíz pontossággal örökíti meg az ellenség levágott fejének "elkészítését" - ezek ma már pótolhatatlan, megismételhetetlen felfedezések. S bár nevéhez nem kötődik sem folyó, sem hegy sem egyéb földrajzi név megörökítése, útleírása pontosságában, olvasmányosságában és értékében messze kimagaslik a hasonló írások közül. Ebben nagy szerepe van Halász Gyulának, értő fordítójának is.