Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) katolikus angol író, költő és filozófus. Számtalan novellát, színdarabot, esszét írt. Az angol humor és irónia egyik legjobb képviselője. London behódol az iszlámnak, a sör és a whisky európai fővárosában betiltják az alkoholt, a kocsmának szökevényként kell menekülnie, hogy életben maradhasson. A XX. század elején ez abszurd lázálomnak tűnhetett. Chesterton fantasztikus könyve 1914-ben, egy évvel London bombázása előtt került a könyvesboltokba, amikor már mindenki érezte, hogy a világ készül összedőlni. A politikusok vég nélkül tárgyaltak a nyilvánvaló tudatban, hogy olyan háború következik, amilyenre még nem volt példa az emberiség történetében. De hiába. Chesterton fergeteges humorral ábrázolja a törvénymódosítások és titkos záradékok rafinált rendszerét, az azóta még tökéletesebbre fejlesztetett diplomáciai és újságírói trükköt, hogy mindenről beszélünk, csak arról nem, amiről kellene. A józan ész nevében című könyve a feudális, pénzügyi, politikai, tudományos és vallási elit arrogáns ostobaságának szenvedélyes kritikája. Meggyőződése volt, hogy az elitek által lenézett választópolgárok legfőbb kincse a józan ész. Mit érezhetett, amikor ez végképp odalett, és Európa a szeme láttára borult lángba. S vajon mit érezne ma azt látva, hogy London főpolgármestere muszlim?