A Turul nemzetsége regényfolyam a magyarság történetének négyszáz évét öleli fel – cselekménye akkor kezdődik, amikor a magyarok átkelnek a Vereckei-hágón, és a tervek szerint 1301-ig, az Árpád-uralkodóház kihalásáig tartja izgalomban az olvasókat. Akiket érdekel a magyar történelem, és nem csupán az, ami „felül”, a fejedelmek, királyok és királynék, hercegek és főurak között történt, hanem hogy miképpen éltek akkortájt „odalent” a szegényebb emberek, a parasztok, kézművesek, katonák, szolgák – egyszerre találja meg mindezt ebben a monumentálisnak ígérkező regénysorozatban. Míg az előző két kötet, az Árpád és fiai és A fejedelmek arról a korszakról szólt, amiről kevés írásos emlékünk maradt fenn, az Egy vezér útja közelebb kerül az ismert tényekhez. Taksony, Geyza és Vajk (István) itt még egy időben élnek, és a történetük hatalmas léptekkel megy előre. Már felmerül a nagy dilemma: maradjanak-e a magyarok pogányok, rémületet keltő idegenek, kik szemben állnak a keresztény népekkel és hatalmakkal, vagy legyenek keresztények, a nép és a Hon fennmaradása érdekében próbáljanak idomulni a Nyugathoz? Mint egykor a valóságban, a regény hőseiben ugyanúgy dúlnak a kétségek. A valóban létezett vezérek és a szerző által kitalált mellékszereplők közül többen nem hagyják, hogy az események elsodorják őket. Igyekeznek maguk formálni nem csupán a saját sorsukat, de Magyarhon jövőjét is.