Törökország lelő egy határsértő orosz vadászgépet, de alig néhány év múlva Ankara és Moszkva már vállvetve ellenőrzi a török–szír határt. Erdoğan és Putyin szemben álló erőket pártfogol a szíriai, a líbiai és a hegyi-karabahi háborúban, ám mindez nem akadályozza meg a törököket abban, hogy Oroszországtól vásároljanak fegyvert, fütyülve az amerikai szankciókra. Hogy is van ez? Adott egy átalakuló világrend, amelyben az USA vezető szerepét egyre több kihívás éri. És adott a szultánok és a cárok hajdani birodalma. Mindkét ország nagy hatást gyakorol a biztonságunkra, és mindkettőt hajlamosak vagyunk a Nyugat szemüvegén keresztül látni, többé-kevésbé félreértve az indítékaikat. Vajon kell-e attól tartanunk, hogy Törökország hátat fordít a NATO-nak, és egy orosz–török stratégiai szövetség jön létre Európa peremén, alternatívát kínálva a nyugati liberális renddel szemben is? Vagy épp egy ellenkező forgatókönyv bekövetkezése valószínűbb, és a múltban vívott tucatnyi háború után a történelmi vetélytársak ismét közvetlen katonai összetűzésbe sodródnak a szomszédunkban, magukkal rántva minket is? Páratlan földrajzi helyzetét kihasználva Törökország kényes egyensúlypolitikát folytat, de vigyáznia kell, mert veszélyes játékot űz. PÉNZVÁLTÓ NIKOLETT nemzetközi kapcsolatok szakértő, turkológus, biztonság- és védelempolitikai elemző, a hadtudományok doktora. Jelenleg a Mathias Corvinus Collegium Migrációkutató Intézetének kutatási vezetőjeként és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársaként dolgozik. Ebben a könyvében olyan szempontokat kínál, amelyek jóvoltából megérthetjük napjaink török külpolitikáját, átfogó képet kaphatunk Törökország és Oroszország rendkívül izgalmas és összetett, ellentmondásokkal teli viszonyáról, és beleláthatunk abba az orosz birodalmi-nagyhatalmi gondolkodásmódba, amely a 2022 februárja óta zajló orosz–ukrán háborúhoz is elvezetett.