Túl sokat elvettek. Túl keveset hagytak. Nem volt mit veszítenem, amíg… meg nem ismertem őt. LANA Nem számítottam rá. Nem akartam beleszeretni. De nem tudom elengedni. Logan Bennett miatt biztonságosabb hely a világ. Ő csodálatos ember. Egy hős. Rács mögé dugja a beteges és elfajzott bűnözőket. Ám miközben ő életeket ment, én elveszem őket. Behajtom az adósságokat, amikkel tartoznak nekem. Tíz évvel ezelőtt elvettek tőlem mindent. És otthagytak meghalni. Ám meg kellett volna bizonyosodniuk arról, hogy tényleg halott vagyok. Most pedig én veszek el tőlük mindent. Egyszerre csak egytől. Túl sokáig készültem erre. Türelmes voltam. De most már nem tudok megállni. A bosszú jéghidegen tálalva a legjobb… Nem számítanak rám, amíg vérrel nem festem ki a szobáikat. Logan nem tudja, hogy mit műveltek. Nem tud a sikolyokról, amiket senki nem akart meghallani. Nem tudja, hogy valójában mennyire elfajult ez a város. Csak azt tudja, hogy emberek halnak meg. Azt nem, hogy a gyilkosukba szerelmes. Egy halott lányra senki sem gyanakszik. Logan pedig nem is sejti, hogy az a lány az ágyában fekszik. Egy szörnyeteget keresnek. Nem egy lányt, aki szereti a piros színt. Nem egy szerelmes lányt. Én egy arctalan rémálom vagyok. De csak addig, amíg el nem mondom nekik a történetet, amiről szándékosan nem akarnak tudni. Vajon a végén Logan őket választja? Vagy együtt nézzük végig, ahogy elégnek?