Megtudjuk azt is, hogy Nagy Péter végrendelete, amelyben az orosz terjeszkedési és Európa-politikát vázolja föl és hagyja utódaira, nem más, mint francia hamisítvány, amit valószínűleg Napóleon diktált tollba annak érdekében, hogy igazolja hódítási terveinek alapját. Dante, Colleoni zsoldosvezér, Falieri a velencei dózse, aki meg akarta dönteni saját hazája politikai rendszerét, Villon és Cyrano, Napóleon utolsó évei és kalandjai Szent Ilona szigetén őrével, Sir Hudson Lowe angol ezredessel mind-min szerepelnek, akár egy varázslatos kaleidoszkóp forgatása során feltűnő képek. Van itt még esszé a bolond királyról, II. Lajosról és a véreskezű és rossz emlékű Bach-rendszer névadójáról, Bach Sándorról. No meg az öreg Ferenc Józsefről, a múzeumok lelkes alapítójáról, akinek valahogy egyetlen múzeumot sem akaródzott Budapestre telepítenie. És ebben a díszes társaságban megjelenik még H.G. Wells is, a modern fantasztikus irodalom űttörője.