Ezt a könyvet a meghívás és kihívás szándéka hozta létre mindazok felé, akiket foglalkoztat a romák helyzete, hogy a kulcsfogalmak azonosítása céljából megvitassuk a kulcsfontosságú kérdéseket. Ideális esetben az ilyen kritikus eszmecsere a roma integrációt akadályozó, látszólag megoldhatatlan problémák hatékonyabb kezelését előidéző stratégiák kidolgozásához és alkalmazásához vezet egy olyan időszakban, amikor a romákat segítő EU-s intézkedések egyre nagyobb fenyegetésekkel néznek szembe. A projekt egy hároméves periódus során alakult ki. A folyamat Bíró András észrevételeivel vette kezdetét, melyeket a posztkommunista demokrácia elvileg liberálisabb légkörében több mint húsz évig folytatott aktivizmus kiábrándító eredményei váltottak ki. Ezeket a gondolatokat éleslátó válaszok követték Nicolae Gheorghe és Martin Kovats részéről. A szerzők nem riadnak vissza attól, hogy nyíltan kifejtsék nézeteiket például arról az ellentmondásról, mely bizonyos emberi jogi értékek és a némelyek által „hagyományosnak” tekintett roma kultúra között feszül, vagy azokról a problémákról és félreértésekről, melyek a „roma” kifejezés használatával járnak együtt, de ritkán kerülnek felszínre. Szó esik arról is, milyen előnyei vannak az etnikai alapú roma pártoknak szemben a civil megközelítéssel. Ez a három fejezet formálja a könyv vezérfonalát, de mivel a cél a szélesebb vita kiváltása volt, egy lépéssel továbbmenve aktivisták és értelmiségiek között terjesztettük a szövegeket, akikkel azután megvitattuk őket egy kétnapos műhelykonferencián. A könyv negyedik fejezete ennek az eszmecserének a szerkesztett kivonata. A sort Željko Jovanović, a neves roma aktivista írása zárja, egy lehetséges előre vezető utat vázolva fel. Bár a könyv nem kínál egyszerű megoldásokat, a három esszé szerzőjének jelentősége és a konferencia élénk vitái során elhangzó érvek mégis garantálják, hogy a jövendőbeli viták alapköve lesz. BÍRÓ ANDRÁS hivatásos újságíró, főként a harmadik világ társadalmainak fejlődé