1944. október 15-én Magyarország arca megváltozott. „Nem hiszem, hogy a Földön éltünk. Az utcáknak ugyanaz volt a neve. A házak is ott álltak, ahol mindig is álltak. A parlament továbbra is a folyót nézte. A villamosok zörögtek az utcákon át. De mindez csak látszat volt, mert a valódi Budapest eltűnt. S helyette egy másik bolygóra kerültünk” – fogalmazott Katz Fülöp, a pesti gettó egyik túlélője. – „Ezen a bolygón a gyilkolás szolgálatnak számított. […] Minden nemes dolog mélyre szállt, és minden alantas dolog a magasba repült. A kegyetlenség lebegett; a kegyelem elsüllyedt.” A nyilas uralom Magyarországon markáns törést, a széles körben bevezetett, látványos utcai terrort, a diktatórikus állam és a totális háború tombolását hozta el az ország lakosságának. Szálasi Ferenc országlása a magyar történeti közemlékezetben egyértelműen mélypontként jelent meg; ő maga pedig a legelutasítottabb magyar történelmi szereplők közé tartozik. Ennek ellenére primer forrásokra építő, modern szemléletű, átfogó történeti elemzés ez idáig nem született erről a korszakról. Veszprémy László Bernát új kötete éppen erre vállalkozik: a nyilas uralom minden fontosabb aspektusára kiterjedő, alapos, mégis olvasmányos összefoglalót nyújt arról a dicstelen 163 napról, amely a nyilas hatalomátvétel és a Szálasi-kormány nyugatra távozása között eltelt. VESZPRÉMY LÁSZLÓ BERNÁT 2017-ben végzett az Amszterdami Egyetem holokauszt- és népirtáskutatás szakán, majd 2025-ben szerezett PhD-fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelemből, summa cum laude minősítéssel. Korábban több zsidó folyóirat munkatársa, illetve a Veritas Történetkutató Intézet és a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének kutatója volt.