A felolvasóról
Tanultam színészetet, újság- és drámaírást, szeretek szövegeket szerkeszteni, átformálni, javítani,
olykor írni is. Foglalkoztam emberekkel, problémákkal, projektekkel. Sokat önkénteskedtem itthon
és külföldön egyaránt. Szeretek a természetben lenni, víz mellett lakni, úszni, gyalogolni, enni, inni,
fákat ölelgetni, csillagokat nézni. Szeretem a jó zenét és a csendet.
Megannyi csalódás, kaland, bánat és öröm közepette mindig a könyvek voltak a támaszaim,
vigaszaim, kísérőim. A kapcsolatom velük sosem szakadt meg, és talán olykor szorosabb is volt,
mint némely emberrel.
A könyvek mindig ott vannak, ha szükségem van rájuk. Tanítanak és hitet adnak, felvidítanak,
megríkatnak, felemelnek és hihetetlen kalandokba sodornak.
Üzennek a múltból. Sejtetik a jövőt. Elűzik a magányt. Egy igazán jó könyvvel sosem vagy
egyedül, miközben ráébredsz, hogy valóban nincs Idő, nincsenek korlátok.
Betűi és lapjai mögött ott van egy egész teremtett univerzum és az írója, aki gyakran sors- és
lélektárs is egyben.
Könyvek tekintetében tehát bátran hagyatkozz az ösztöneidre, akárcsak a szerelemben. Azt olvasd,
ami megszólít. Hagyd ott, ami untat.
Nagyon szeretek olvasni. Remélem, hogy erről a szokásunkról sosem fogunk végleg leszokni.
