Sokan vannak, akik egyáltalán nem hisznek a varázslatokban, az átkokban, a boszorkányságban, akiket egy kicsit sem érdekel a karma vagy a reinkarnáció, és nem kíváncsiak a számmisztikában rejlő lehetőségekre sem. Ricsi, az alkotói válsággal küzdő író is épp így van ezzel. Őt egészen másfajta problémák foglalkoztatják: a kiadója új kéziratot követel tőle, ráadásul szörnyű hasfájás is gyötri, amin már az orvosok sem tudnak segíteni. Végső elkeseredésében parapszichológushoz fordul, aki arra a következtetésre jut: Ricsi egy korábbi életében tett egy ígéretet, amit nem teljesített, és ez okozza minden mostani gondját. A megoldást azonban épp emiatt nem a jelenlegi életében kell keresni. Az író a legkevésbé sem dobódik fel a különleges terápia ötletétől, de mivel más lehetőséget nem lát, végül aláveti magát a furcsa kezelésnek. A kételkedő Ricsi a parapszichológus rendelőjéből visszautazik a középkori Sienába, ahol vándorszínészekkel, papokkal, örömlányokkal és boszorkányokkal találkozik, sőt még az inkvizícióval is szembekerül. Egyre elkeseredettebben kutatja a probléma megoldását, míg rá nem jön, hogy akit ő keres, az valójában maga a Teremtő, a be nem tartott ígéret pedig nem kisebb vállalás, minthogy könyvet ír az élet megoldóképletéről, amelynek megfelelő használata gyakorlati megoldásokat kínál a betegségekre, megkönnyíti a tanulást, segít rendbe tenni az érzelmi és anyagi problémákat. A rendhagyó regény nemcsak kitűnő szórakozást ígér, de mindenki számára érthető formában tárja elénk a világ eddigi legmisztikusabb képletét, az Omynót, és annak alkalmazását. Salinger Richárd 2002-ben írta meg első regényét Apám beájulna címmel. A könyv óriási siker volt, film is készült belőle. Több külföldi és magyar forgatókönyv kötődik a nevéhez, tévésorozatot, nagyjátékfilmet és színdarabokat is ír. 2010-ben érdeklődése a gondolkodási rendszerek tanulmányozása felé fordult, megalapította az Omyno Központot, és több könyvet is publikált a témában. Sikerének titka, hogy egyedi hangvételben közelít a misztikus témákhoz: képes egyszerre szólni a tapasztaltakhoz, az útkeresőkhöz és a kételkedőkhöz.