A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult. A sorozat első része az első újkori olimpiától a „békeidők” utolsó, 1912-es stockholmi olimpiájáig öt versenysorozat történetét mutatja be. A versenysorozat kifejezés igencsak helyénvaló, hiszen a világkiállítással egyidőben megrendezett 1900-as párizsi olimpia több mint öt hónapon át tartott, kiérdemelve a „minden idők legszervezetlenebb olimpiája” címet. (Ez nem is csoda, hiszen Coubertint félreállították, és egy bürokratát neveztek ki a szervezőbizottság élére…) Számtalan érdekességgel találkozik az olvasó az e-könyv „lapjain” a középkori olimpiáktól a hideg athéni tengeröbölben kivívott kettős magyar győzelmen át a stockholmi kilencórás nehézsúlyú birkózódöntőig. Az éremesőhöz szokott sportrajongó meglepődve szembesülhet azzal, hogy az első két olimpián nem osztottak aranyérmet: a győztes ezüstöt, a második bronzot kapott. Kiderül az is: kevésen múlott, hogy nem Budapesten rendezték az első újkori olimpiát! Az üzletet persze itt is az amerikaiak honosították meg: az 1904-es St. Louis-i Olimpiai Játékok rendezése és sporteredményei is az akkor még szabadjára engedett üzleti szellemet tükrözték. Akadt olyan olimpia is, ahol a rendezők nem kívántak egymást püfölő férfiakat látni, ezért nem rendeztek ökölvívóversenyt… Aki letölti a 91 oldalas e-könyvet, az a minden sportág győzteseire és magyar résztvevőire kiterjedő aktualizált adatbázison kívül a játékok legérdekesebb eseményeinek történetét is elolvashatja. A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori o