A második világháború két olimpiát is meghiúsított, melyeket Tokiónak és Helsinkinek ígértek. Később mindkét város rendezhetett olimpiát, de az elmaradtak számozását sem törölték, így a háborús pusztításokból alig magához tért Londonban a tizennegyedik játékokra került sor. S ha már az elmaradt, visszatérő rendezési lehetőségeknél tartunk – olimpiatörténeti sorozatunk harmadik része egy olyan városban ér véget, melyet egyszer már olimpia szervezésére kértek fel, de 1906-ban, két évvel a játékok előtt a Vezúv kitörése okozta károkra hivatkozva lemondta a megrendezést (London ugrott be helyette). 1960-ban kárpótolta önmagát és a világot a meglepetések olimpiájának is nevezett játékokkal. S hogy miért éppen meglepetések olimpiája? E-könyvünkből megtudhatja. A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult. A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartalmazó részletes táblázat, melyből megismerhetők minden sportág dobogósai, valamint a magyar indulók összes helyezése.