Mi történik, amikor egy ember visszanéz az életére és nem kerülheti meg az igazságot? Az Egy polgár vallomásai Márai Sándor egyik legfontosabb és legőszintébb műve: egy élet, egy korszak és egy eltűnő világ lenyomata belülről elmesélve. Hogy miről vall Márai ebben a háború előtti művében, legtömörebben az ő saját mondataiból tudhatjuk meg: „Aki ma ír, mintha csak tanúságot akarna tenni egy későbbi kor számára… tanúságot arról, hogy a század, amelyben születtünk, valamikor az értelem diadalát hirdette.” Ez a könyv nem egyszerű önéletrajz. Sokkal inkább egy belső számvetés, amelyben Márai kíméletlen pontossággal vizsgálja saját múltját, döntéseit, családját és azt a polgári értékrendet, amely meghatározta az életét. Egy világot, amely lassan felbomlik és amelynek helyén valami egészen más születik. Ahogy haladunk előre a történetben, egyre világosabbá válik: ez nemcsak egy ember története, hanem egy egész generációé. A kérdés végig ott lebeg: mi marad az emberből, ha eltűnik körülötte az a világ, amelyben hitt? Mit ad ez a könyv? mély önismereti felismeréseket egy letűnt korszak hiteles, személyes lenyomatát gondolatokat identitásról, értékekről és emberi tartásról Az Egy polgár vallomásai nemcsak egy élet története hanem egy tükör, amelyben az olvasó is kénytelen szembenézni saját kérdéseivel.