Ferenczi Sándor (1873–1933) a pszichoanalízis kezdeti időszakának egyik legfontosabb alakja és egyik legtermékenyebb teoretikusa, Freud kedvenc tanítványa volt. Hosszú ideig viharos apa-fia viszony volt közöttük, melyben az elbűvölés és az emancipáció iránti vágy uralkodott. De a dráma elsősorban Sándor, a szeretője, Gizella és annak lánya, Elma közötti érzelmi bonyodalomban bontakozik ki: Ferenczi analízisbe veszi a két nőt, majd miután beleszeretett Elmába, továbbküldi terápiára Freudhoz. Hamarosan levelek és vallomások keringenek minden irányban, az érzések és díványok legnagyobb zűrzavarában. Ez a könyv nem tudományos értekezés, és nem is klasszikus életrajz. Egy valószínűtlen barátság és egy végzetes szerelmi négyszög szívszorító története, egy látomásos analitikus és egy csodálatos vesztes portréja.